Gerényes történelme
Létezéséről inkább a török hódoltság megszűnése után van adat.
Gyér lakosságú falu volt, Herceg Eszterházy Pál uradalmához tartozott.
A községben a XVIII. század derekán költözött be a német ajkú lakosság.
Az 1950-es tanácsválasztásig a Vásárosdombói Körjegyzőséghez tartozott, majd önálló tanácsú község.
1962. október 1-től Ág, Tékes és Kisvaszar községekkel Községi Közös Tanáccsá alakul, majd 1973. április 15-én a fenti községekkel a Vásárosdombói Községi Közös Tanácshoz csatlakozik.
1949-be alakult meg a Termelőszövetkezet és 1959. évben Ág községgel együtt „Béke” elnevezéssel közöst Tsz-t alkotott.
1961-be csatlakozott ide a tékesi és kisvaszari Termelőszövetkezet is.
1951. évben társadalmi összefogással kultúrház épült.
Az 50-es években a település a környező falvak (Ág, Tékes, Kisvaszar) központjává nőtte ki magát, a faluban megtalálható volt a Közös Tanács, a termelőszövetkezet központja, és a rendszerváltásig 8 osztályos iskola működött a faluban. A Gerényes szomszédságában lévő erdészet, a TSZ-major, maga a TSZ, a vasút, a komlói bánya sok embernek adott munkalehetőséget a 80-as, 90-es évekig. Nem beszélve a helyi iskoláról, tanácsról. Ezek ide vonzották az iskolázottabb réteget is.
GERÉNYES MA
A Mecsek hegységtől északra, Baranya megye északi részén, a hegyháti dombságban fekszik Gerényes település, a vásárosdombói mikrotérségben. Legközelebbi városok Sásd és Dombóvár, mindkettő 13 km-re van Gerényestől.
Budapesttől 180 km
, a legközelebbi nagyvárostól, Pécstől 45 km-re fekszik a falu. Legközelebbi vasútállomás az 5 km-re lévő Vásárosdombón található, vasúti csomópont Dombóváron van.Gerényes közútról megközelíthető zsáktelepülés, ahonnan már csak egyetlen kisközségre, Ágra lehet menni. A falu lakossága 270 fő.
Gerényesen kevés helyi intézmény van. Az önkormányzat fenntartásában működik a gyerekház, mely a kisgyermekes szülőknek segít életmódjuk, napi tevékenységeik hasznossá tételében, a gyermekeik nevelésében. A helyi könyvtár heti 3 alkalommal biztosítja a helyi kulturális élet pezsgővé tételét. Az ottani könyvek, számítógépek, internetes hozzáférés következtében azok is hozzájutnak ezekhez a lehetőségekhez, akik otthon ezt nem tudják saját maguknak biztosítani.
Gyermekeink két óvodába járhatnak, az önkormányzat fenntartásában működik a kisvaszari Albert István téri Napovi és a Vásárosdombói Mesevár Óvoda. A két óvoda befogadóképessége elbírja a környék óvodai szükségletét. Az óvodák Gerényestől 5 km
távolságra vannak, és közösségi busz hordja a gyerekeket napi rendszerességgel óvodába.Az általános iskolás gyerekek a Vásárosdombói Általános Iskolába járnak, mely 5 km-re van Gerényestől. A tömegközlekedés teljes mértékben kielégíti a gyermekek iskolába utaztatását, emellett az 1. osztályos gyermekek szintén a vásárosdombói közösségi busszal járnak iskolába.
Gerényes a Vásárosdombói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, ahol az önkormányzat és a lakosság hivatalos ügyeinek intézését meg tudják oldani. A hivatal heti rendszerességgel tart ügyfélfogadást a faluban, hogy ne kelljen a lakosoknak beutazniuk Vásárosdombóra.
A faluban 2009. óta falugondnoki szolgálat működik, mely maximálisan igyekszik kiszolgálni a falu lakosságát abban, hogy az egészségügyi intézményekhez könnyebben eljuthassanak, illetve a mindennapi életükben sok segítséget nyújt.
A faluban a helyi központú védőnői szolgálat biztosítja a kisgyermekek ellátását. A védőnői szolgálat társulásban működik, még 3 község ellátását biztosítja. Ehhez megfelelő berendezésű tanácsadó áll rendelkezésre. Az orvosi ellátást a vásárosdombói I. számú orvosi körzet látja el, az orvos heti egy alkalommal Gerényesen is tart rendelést. Sürgősségi orvosi ellátás tekintetében Sásdhoz tartozik a település.
A járási hivatal Sásdon van, jelenleg megállapodás folyik az járási ügysegédi rendszer kiépítéséről, várhatóan a járási hivatal is helyi ügyfélfogadás megszervezésével fogja biztosítani a lakosok minél sokoldalúbb hivatali ellátását, segítését.
GERÉNYES PECSÉTJEI
Első ismert pecsétlenyomata 1774-re datálható.
A jellegzetes körpecsétben (lenyomaton) az alábbi motívumok láthatók:
A pecsétmező közepén egy nagy búzakalász található, melyet balról álló csoroszlya, jobbról ekevas övez. A klasszikus , gabona termelésre utaló motívum – együttest szárán átvetett, ívelt két pálmaág keretezi.
A körszalag felirata: SIGI.PAGI.GERENYES.1774.
Az 1858-ból származó lenyomaton ugyanez a szimbólum rendszer ismétlődik meg.
1883. évi bélyegzőlenyomatának felirata: GERÉNYES KÖZSÉG – BARANYA MEGYE.
Az 1903-ban készült újabb bélyegzőn a következő felirat olvasható:
BARANYA VÁRMEGYE – GERÉNYES KÖZSÉG. 1903.
Gerényes község jelenkori címerének leírása:
Álló, háromszögű pajzs, kék mezejében egymással keresztezett, álló, jobbról arany kasza, balról arany gereblye, középen egy szál arany búzakalász lebeg.
A pajzsot jobbról és balról, arany makkal megrakott, zöld tölgyfaág koszorú díszíti. A címerpajzs felett lebegő arany GERÉNYES felirat látható.
A pajzsra emelt címerképek jelentése:
Az újkori címer a régi címeres-pecsét továbbörökítése a hagyománytisztelet. Az ősi pecsét címerképeinek jelentése írott formában nem fellelhető a levéltárakban, de bizonyára a mezőgazdaságot, a megélhetést jelentő földet és kenyeret szimbolizálják. Az újkori címer pajzsára napjaink munkaeszközei a kasza és a gereblye kerültek, jelképezve ezzel napjainkban is értékes kétkezi emberi munkát.
A pajzs kék színe és a pajzsot díszítő zöld tölgyfaág koszorú arra az érintetlen, tiszta, festői környezetre utalnak, melyben a kisközség elhelyezkedik.